A magyar diplomáciának megint sikerült kecsegtető előnyből súlyos hátrányt 'kovácsolnia'. Bár Kovács László külügyminiszter biztosította a brüsszeli 15-öket, hogy országából valószínűleg nem indulnak tömegesen munkavállalók nyugatra, azok azonban, akik mégis útra kelnek május 1. után, a törvény szögesdrótjával találják magukat szemben a közösségben mindenhol, Írország kivételével. Ugyanakkor Magyarország ki lesz téve a másik 9 felvételre váró ország munkavállalói rohamának, ha az itteni törvények változatlanok maradnak. A magyar külügyminiszter, aki a szocialista párt elnöke is egyben, még csak meg sem kísérelt kedvezményeket kérni honfitársai számára. Az már csak egy további arculcsapás volt számára, hogy közvetlen nyugati szomszédink, az osztrákok, a munkaerőpiacról történő kitiltás lehető leghosszabb idejével, 7 évvel kívánnak élni a magyarok ellen. A csatlakozás napját követően a 15-ök állampolgárai fenntartások nélkül jöhetnek Magyarországra munkát vállalni, illetve letelepedni. A külügyminiszter tehetetlensége még koalíciós partnerüket is felbőszítette. Az SZDSZ-delegált, Szentiványi István, a Parlament integrációs bizottságának elnöke, felvetette a csatlakozó országok elleni lépések lehetőségét a még hátralévő 60 napban. Nem először történt, hogy Kovács László, akár, mint hivatalban lévő külügyminiszter, akár, mint ellenzéki politikus, akarva akaratlanul Magyarország érdekei ellen tett, illetve agitált. Ellenzékiként (1998-2002) övé lett "a Kis-Antant újrafelélesztője" kétes megtiszteltetés. Személyesen Kovács, és pártja bel- és külföldön egyaránt hadat viselt az akkori miniszterelnök, Orván Viktor vezette konzervatív kormány határon túli magyarokat segítő lépései ellen. Az ő aknamunkájának köszönhetően Románia, Szlovákia és Szerbia közösen 'kibelezték' az úgynevezett státusztörvényt, mely 3 millió határon túli magyarnak adott volna segítséget kultúrája, nyelve és hagyományai ápolásához.

Kovács "lábujjhegyen" közlekedik Brüsszelben, valószínűleg, mert támogatást kíván szerezni valamelyik presztízs EU-pozíció, pl. nagyköveti kinevezéshez. Ugyanakkor a volt kommunista ifjúsági szervező azt az elképzelést is dédelgeti, hogy a Magyar Köztársaság elnöke lesz 2005-ben, a tisztség esedékes újraválasztásakor. A kommunizmus 1989-ben bekövetkezett bukásáig Kovács László Moszkva egyik legelkötelezettebb csatlós országi támogatója volt. Éles szóbeli és írásbeli kirohanásai az Észak-Atlanti Katonai Szövetség (NATO) és az alakuló európai közösség ellen külön műfajt teremtettek.

(További olvasnivalót kínálunk Kovács László munkásságáról, mint kommunista pártaktivista a NATO és az európai közösség elleni beszédeiből és cikkeiből álló, Megbízható NATO szövetséges c. sorozatunkban. Az említett anyag egy része szintén megtalálható a dnp.hu angol, francia és német oldalain.)

- 30 -

</\/\/\/\>