Veszélybe került a demokratikus intézményrendszer

A kormánypártok folyamatosan támadják a független intézményeket, különösen azokat, amelyek vezetőit nem az ő kormányzásuk alatt választották meg.

Magyarországon veszélybe került a demokratikus intézményrendszer. A szocialista-szabaddemokrata kormány másfél év kormányzás után elvesztette támogatóinak több mint harmadát. Vezető szocialista és szabaddemokrata politikusok kiadták a jelszót: minden áron vissza kell szerezni az elvesztett népszerűséget! A hatalom elvesztésének reális esélye kiváltotta pánik olyan lépésekre sarkallja a két baloldali kormánypárt politikusait, amelyek kriminalizálják a közéletet, és ezzel ártanak Magyarországnak. Magatartásuk ellentétes az Európai Unió normáival és végső soron veszélybe sodorhatja az európai parlamenti választások tisztaságát is.

A kormánypártok folyamatosan támadják a független intézményeket, különösen azokat, amelyek vezetőit nem az ő kormányzásuk alatt választották meg.

1. Politikai támadást indítottak olyan szakmai szervezetek ellen, mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, miután az leleplezte azt a közel 50 milliárd forintos sikkasztást, amelynek szálai üzletembereken keresztül a kormány tagjaiig és a kormányfőig érnek.

2. Folyamatosan támadják a legfőbb ügyészt, aki nem hajlandó törvénysértő módon asszisztálni a kormány által ellenfelekként számon tartott, ártatlannak bizonyult személyek elleni politikai indíttatású büntetőperekhez.

3. Másfél éve szeretnék leváltani az utolsó független közszolgálati médium, a Magyar Rádió törvényesen kinevezett elnökét.

A média szereplőinek többsége a szabad országokban, így Európában is elfogadott normákkal ellentétben a jelenlegi hatalom érdekeit szolgálja. Emellett módszereivel a magyar és az európai újságírás tekintélyét rombolja és akadályozza a kiegyensúlyozott tájékoztatást.

1. A liberális 168 óra című lap hamis interjút közölt Jacques Chirac francia elnökkel.

2. A hatalom minden áron való megtartásának gátlástalanságát mutatja, hogy a világhírű Teller Ede nevében a volt kommunista pártlap, a Népszabadság hamisított belpolitikai állásfoglalást tett közzé a tudós halála után.

3. A szocialisták által nyíltan finanszírozott Népszavában kétes hitelű iratokat jelentettek meg Kondor Katalin rádióelnökről, majd a szocialista párt ismételten követeli az elnök távozását.

Alulírottak valljuk, hogy ha Magyarország kormánya a független közszolgálati intézményeket és egyes médiapiaci szereplőket pártszolgálatba állítja, azzal Magyarország polgárainak demokratikus szabadságjogait, az alkotmányos rendet és az európai demokrácia alapértékeit sérti. Ennek a folyamatnak a megállítása közös felelősségünk.

Budapest, 2003. október 10.

Baláspiri Lajos egyetemi magántanár
Balás Piri László, a Történelmi Igazságtételi Bizottság alelnöke
Bánffy György színművész
Bencsik András újságíró
Bernáth Árpád intézetvezető, egyetemi tanár
Bicskei Tibor Kossuth-díjas érdemes művész
Császár Angéla
Csókai András idegsebész
Eperjes Károly
Granasztói György egyetemi tanár
Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó
Gyarmati Dezső nyugdíjas
Gyulai Zsolt sportvezető
Hargitay András
Hegedűs Endre zongoraművész
Hende Csaba jogász
Kárpáti György háromszoros olimpiai bajnok
Kengyel Miklós egyetemi tanár
Kovács Gábor egyetemi tanár
Lanczendorfer Erzsébet, a győri KÉSZ elnöke
Maczkó Mária népdalénekes
Makovecz Imre
Malgot István író, képzőművész
Mészöly Kálmán az MLL szakmai igazgatója
Nagy Sándor egyetemi tanár
Nemcsák Károly színművész
Nemeskürty István történész
Pálinkás József egyetemi tanár
Pitti Katalin operaénekes
Rér Éva újságíró
Schneider Gyula professzor
Sík Tibor emeritusz egyetemi tanár
Simon Miklós egyetemi tanár
Szemkeő Judit matematikus-szociálpolitikus
Szűcs Ervin, a Piarista Diákszövetség elnöke
Tátrai Eszter újságíró
Tószegi Anna egyetemi docens
Tőkéczki László történész
Wittner Mária szabadságharcos, 56-os halálraítélt

</\/\/\/\>